Belgrád

A kora reggeli órákban indulunk Budapestről, Kecskemét és Szeged útvonalon Szerbia felé. A röszkei határátkelés után Palic mellett elhaladva érkezünk programunk első állomására a Vajdaság szecessziós központjába, Szabadkára. Egy igazi gyors burek (tipikus szerb kiváló reggeli többféle töltelékkel) majd sétánk során ismerkedünk a város nevezetességeivel. A város legszebb sétálóutcáján - korábban Kossuth Lajos és Sándor király nevét is viselte – a Korzón kezdjük sétánkat. Népszínház épülete, Városháza és a Zsinagóga épülete. Élvezzük a fiatalos városközpont mindennapjait, majd A messzi távolban Zimony várának Gárdos tornyára is vetünk egy pillantást (jó idő esetén). A híres törökverő itt halt meg 1456-ban, nem sokkal a győztes nándorfehérvári csata után. A „fehér város” – ahogy még nevezni szokták - Szerbia fővárosa Belgrád, a harmadik legnagyobb Duna-menti város sok meglepetést tartogat a számunkra! Történelmi sétát teszünk idegenvezetőnkkel. Ez az a város, ahol örök találkozót beszélt meg a Száva és a Duna, ahol nyugodt, szemlélődő zöld parkok vetélkednek a hektikus, zajos nagyváros területeivel, és ahol a régi világ kultúrája helyet ad az új világ éjszakai életének. Belgrád ma már sokkal többet nyújt, mint örökkön emlegetett történeti látnivalói. Belgrád legnagyobb pravoszláv templomától, a Szent Márk Székesegyháztól indulva teszünk sétát a Nemzeti Szinház, parlament útvonalon a Kalamegdán erődítményhez. A II. Sztambul kapun érkezünk a magyar vonatkozású Nándorfehérvári várba, ahol egykoron Hunyadi János vezette sereg győzelmet aratott a török csapatok ellen, melyről emléktábla is tanúskodik. Hunyadiék diadalára azóta a déli harangszó emlékezteti a keresztény világot. Megtekintjük az óratornyát, a győztes Damad Ali pasa türbéjét és gyönyőrködünk a Duna és a Száva találkozására, az erdőkkel borított Nagy-Hadi-szigetre. „Itt esik szerelembe a Száva a Dunával”. A vár területe egy igazi közösségi hely. Történelmi sétánk végéhez érve hódolunk a mediterrán belváros hangulatának, ahol remek kávéházak, árusok, füstös kis kocsmák bájos elegyet képeznek a Knez Mihailova sétálóutcán, hasonlóan a budapesti Váci utcához, történelmi épületekkel szegélyezve. A belgrádi "korzón", reggeltől késő estéig nagy a nyüzsgés: itt találhatók a legcsillogóbb divatáruházak és a legnépszerűbb kávéházak. Se nem túl elvont, sem túl hangos – ez már a Skadarlija negyed, ahova macskaköves utcákon baktatva juthatunk el – itt Belgrád saját Montmartre-ján járunk. Öreg bohém központ, ahol a helyiek még mindig úgy partiznak, mint 1899-ben. Utunkat folytatjuk a Szent Száva-templomhoz, amely a Balkán-félsziget legnagyobb ortodox temploma és akár tízezren is elférnek benne. A világ legrégebben épülő pravoszláv templomát 1895-ben kezdték el építeni és a munkálatok a mai napig tartanak. A kora esti órákban búcsúzunk Belgrád belvárosától és fogadalmat teszünk magunknak: ide még visszajövünk.Szállás Belgrádban vagy környékén. 

A kora reggeli órákban indulunk Budapestről, Kecskemét és Szeged útvonalon Erdély és a Bánság felé. Nagylaknál lépünk határt, majd Aradon tisztelgünk az aradi tizenhármak emlékoszlopánál. Elmegyünk Zala György 1890-ben elkészült Szabadság-szobrához, majd zárásként rövid sétát teszünk Arad belvárosában (református templom, minoriták emlékhelye, Munkácsy Mihály emléktábla, városháza). Maros völgyén utazunk tovább a Bánság legnagyobb városába, Temesvárra, ahol kedvünkre időzünk. Az utóbbi években jelentős fejlődésen átment város bővelkedik látnivalókban. Városnéző sétánk érinti a Losonczy teret és a Jenő herceg teret (dóm, szerb templom, püspökség, városháza, Hunyadi-palota), de felkeressük a XIX. századi szecessziós palotákkal övezett híres temesvári korzót is. Szabadidő után Karánsebes felé indulunk, melyet követően a késő délutáni órákban érkezünk Herkulesfürdőre. Szállásunk a következő 2 éjszakán Herkulesfürdőn vagy környékén lesz.